Varázskódex
	Agmánd fia, Ursuru – Az Álomvilágban élő szabír-magyarok törzsfőjének fia, harcos és vadász, kiváló taki lovas és íjász. A Világfán gyakorta járőrözik válogatott csapatával. Szabad nép fia, ezért kizárólag akkor segít a Kilenc Jurta Szövetségének, ha a szabír-magyarok érdeke is megkívánja, vagy azt jónak látja. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a táltosviadal]   agybuggyantó-bűbáj (VP = 2, I = legfeljebb 5 kör) – Egyszerű hülyítő-varázs. Elvégezhető varázspálcával, bűbájostorral. Varázsige: „Butulj!”. Hatása legfeljebb egy órás, mialatt az áldozat ostobán vigyorog, és nem válaszol a kérdésekre. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Altamira – Álomlény, varázsfesték-árus, aki egyszerre három személy (alak), egy személyiséggel. Első alak: kétágú szakáll, foltos talár, második alak: szőrtelen, krétafehér talár, harmadik alak: zöld talár, kerek pocak, s majd’ 2 méteres. E különös álomlényről sokáig mindenki azt hitte, hogy három személy, akiket rontás ért, ezért nem képesek elválni egymástól. Később kiderült, hogy valójában egyetlen Altamira létezik, de valahogy három teste van neki. Az egyik legtitokzatosabb álomlény a Lombszinten, aki kiváló mestere a varázsfestékek készítésének. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a táltosviadal]   Anja Nisan – Mongol sámánnő, a Dobolók Jurtájának tagja. Segítő állata sólyom. Ő még a mongol pusztán, jurtában született, de már a városba járt tanulni, és szülei halála után, végleg beköltözött.  Megpróbált gyógyítóként élni, panellakásban kapott albérletet. A város azonban lassan megmérgezte a lelkét, ráadásul nem fogadták be maguk közé a régi városlakók: folyton feljelentették az éber rendőrségen, hogy „sarlatánkodik”. A sámándobja elnémult, vagy legalábbis ő nem hallotta többé a hangját – csak évekkel később derült ki, hogy ezt Holló rontása okozta. Anja elkeseredésében eladta a dobot, és vele a segítő állatát is elveszítette. A dob azóta kézről-kézre járt, túristák, gyűjtők vették meg, majd utoljára egy francia millimos gyűjteményébe került. Anja titkolta a Hetek előtt a tettét, de a Bagoly-bükki-völgyben minden kiderült. Ekkor Anja megkísérelt új sámándobot avatni, de mielőtt új segítő állata a dobba költözhetett volna (egy nyúl), megjelent a sólyom, akit Réti Zsófi békített ki ismét egykori gazdájával. Anja Nisan ma a Hetek tagja, a Felső Világ Tűzkörének (egyik) fő-révülője. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   Apollónia – Éber, bár újabban fontolgatja, hogy beiratkozik a boszorkányképzőbe. Férje Kobzos Béla vadőr. Személye akkor vált nevezetessé a Révülők Világában, mikor Réti Boglárka barátnőjeként megérkezett a Bagoly-bükki-völgybe, a 2002-ben tartott Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára, ahol hamarosan kiderült róla, hogy „ő maga” Holló, a gonosz mágusnő. Ez azonban még ma is vita tárgya a tudós révülők között, akik nem képesek megegyezni abban, hogy 1. Apollónia azonos-e Hollóval, vagy 2. Holló csupán beköltözött Apollónia testébe, még annak kislánykorában. Tény, hogy valaha Vackor néne tanítványa volt, mint látó kislány, akit falujában leányanya mamája miatt kiközösítettek. Akkoriban még Saroltának hívták (Vackor néne, mint aki bizonyos dolgokat megérzett a jövőből, „kicsi hollómnak” nevezte!). A kislány féltékeny lett a vele egykorú Boglárkára, ezért megpróbálta megmérgezni, majd elbújdokolt az erdőben, s végül megölte Vackor nénét. Hosszú éveken át rejtezett a rontáselhárító boszorkányok elől, de mindig Boglárka közelében maradt, különböző alakokat öltve: ő volt Vivian, a szomszéd kislány. Barbara, az egyetemi osztálytársnő. Folyton rontásokat, betegségeket küldött Boglárkára, de az Álomfelügyelet ügynökei a sarkában voltak, így komoly kárt nem tudott okozni. Végül azonban ő küldött halálos betegséget Gergő édesapjára. Utoljára Apollóniaként a barátnője lett Boglárkának, miközben összeesküvést szervezett a Hetek ellen, becsapva Szvapnát és az álomfogókat. Elvitte a családot a Bagoly-bükki-völgybe Rúzspiros nevű autóján (velük tartott Apollónia kiállhatatlan palotapincsije, Cukorfalat is), hogy ott végezzen Gergővel és a többiekkel. Tervét azonban a Világfán felrévülő Gergő – aki megkapta a Farkas sámánnevet – keresztül húzta. A Hetek kiúzték Apollónia testéből Holló gonosz lelkét. Csak kevesen tudják a Révülők Világában, hogy Holló valójában Lúdvérc értelemmel bíró, bűbájos lova, aki rég elszakadt gazdájától, és varázsereje hatalmasra nőtt – ezért képes lelkét akár éberek testébe is belopni. Bár Apollóniából kiűzték, jelenlegi tartózkodási helyéről (s hogy él-e egyáltalán) nincs tudomása senkinek. Apollónia (a megtisztult) férjhez ment Kobzos Bélához, s boldogan élnek a Bagoly-bükki-völgy közelében. 2004 nyarán megszületett első gyermekük, Kobzos Kajtárka. [Gergő és az álomfogók]   Aragyásza-barlang (Cetatea Radesei) – Romániában, közelebbről Erdélyben, a Pádis-fennsík közelében található, különleges barlangrendszer. Kedvelt turista látványosság, mivel hatalmas termek, kürtők, töbrök találhatóak benne. A Radeasa-tisztásnál fellelhető kijáratánál lélegzetelállító kanyonok uralják a vidéket. A révülők számára a Pince-, és Padlásszörnyek Barlangjaként ismert: a rémálomvadászok által befogott és ártalmatlanná tett, az éberek ijesztgetésére szakosodott szörnyecskék lakhelye, ahonnan engedély nélkül nem távozhatnak. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Aranyos Szegelet – Mikor a Világfa gyökeret vert, s az égbe szöktette lombját, minden világ csodaszép és barátságos volt. Csakhogy a Gyökérszint rettegett boszorkánya, Lúdvérc, és annak förtelmes teremtményei fellázadtak Arany Atyácska ellen, aki csak úgy tudta megfékezni seregeiket, hogy elárasztotta vízzel a Világfa egészét. Mire az áradat elvonult, Lúdvérc követőiből alig maradt életben néhány, s az is elbujdokolt a Gyökérszintre. Csakhogy a világokat is elmosta a víz, s többé már nem lehettek olyan dúsak és tökéletesek, mint azelőtt. Egyetlen földdarab (ország) maradt olyan meseszép, mint volt egykor az egész világ: ez az Aranyos Szegelet. Pusztán vándorló őseinknek egykor ígéretet tett Arany Atyácska, a Világfa teremtője, hogy amint elérkezik az idő, megmutatja nekik eme csodaország helyét, mert ők lesznek azok, akiknek el kell foglalniuk és őrizniük azt. Hadak Ura le is küldte bűbájos kardját a pusztába, Nemere király jurtapalotája elé. A kard hegye Hunorra, Nemere nagyobbik fiára mutatott, tehát neki kellett megkeresnie az Aranyos Szegeletet. Ő és öccse, Magyar (Magor), el is indultak, de soha nem érkeztek meg, mert útközben a Csodaszarvas, Ágas nyomába eredtek, s letelepedtek Meotisz tengerének partján. Az Aranyos Szegeletet csak sokkal később találta meg és foglalta el Hunor leszármazottja, Keve kapitány, aki seregével kiverte onnan a római császár hadait, és elfoglalta azt. Így derült fény arra, hogy az Aranyos Szegelet nem más, mint a Kárpátok medencéje, a Duna és Tisza országa. [Gergő és a bűbájketrec]   Aritmia Orbánc – Szívgyötrő tündérdémon, a kőbányai vérvonal tagja (ők csupán 50 éve költöztek át a Várlabirintusi Tündérhercegség területéről Kőbányára, mert saját törvényiek szerint akartak élni) Apja hírhedt infarktus-szóró démon, neve Aritmia Alpár. Orbánc külseje: zöld nyálka borítja testét, hüllőszemei sárgák, hátán vörös taréj. Általában fekete köpönyeget hord. Rendkívül rosszindulatú, az Álomfelügyelet körözi. Általában egy Szíriza Dancs nevezetű tündérdémon társaságában szokott felbukkanni. 2004 nyarán a Valóságban, Budapesten tűnt fel, és okozott felfordulást, mint Püffencs (l. ott) szövetségese. Tartózkodási helye ismeretlen. [Gergő és a táltosviadal]   Ater féle prücsökciccenet – Ételkülönlegesség. Összetétele ismeretlen (tán’ jobb nem is tudni). Az Árnyjurta tanoncait „mérgezték” vele, míg (Lúdvérc bukása után) betiltották. A rontó boszorkányok üstben készítik. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   athame – Boszorkánytőr. Kétélű acélpenge, fekete nyéllel. A tündérboszorkányok kizárólag a varázskörön belül használhatják, s csakis arra, hogy varázserőt gyűjtsenek bele (tehát szalonnázásra, farigcsálásra tilos használni, különben azonnal elvész minden ereje). A tündérboszorkány általában saját maga készíti el önmaga athaméját, és olykor varázsrúnákkal díszíti a nyelét és a pengéjét. [Gergő és a táltosviadal]   Ágasbogas (éber nevén Bori) – Révülő, 2003 óta a Boszorkányok Jurtájának tanonca, a Határvidék Őrzőjének különleges varázstudója. Segítő állata őzgida (neve titkos). [Gergő és a táltosviadal]   álomcsatorna (VP = 5, E = jobb minőségű lesz, I = legfeljebb 3 kör) – Az Álomvilágon belül, vagy a Valóság és az Álomvilág között létrejövő, egyszerű varázsigével megnyitható „járat”, mely leginkább az éberek telefonvonalához hasonlít. Kizárólag szöveget képes közvetíteni, de megbízhatatlansága és lehallgathatósága miatt csak ritkán veszik igénybe. Ráadásul kizárólag olyan helyeken lehet megnyitni, ahol különösen vagy varázserő összpontosul. Varázsige: Halihókamóka! [Gergő és a táltosviadal]   Álomfelügyelet – A Kilenc Jurta Szövetsége által létrehozott és üzemeltetett rendfenntartó szervezet, melynek jelenlegi vezetője Böffeg sámán. Az Álomfelügyelet ügynökei, másnéven álomvadászai (l. ott) különleges kiképzéssel bíró révülők, akik között számos ember és egyéb álomlény található. Az Álomfelügyelet igyekszik ellenőrizni a Szintek közötti áruszállítást, csempészetet, a varázsbűnözők, kóbor rémálmok és veszélyes álomlények befogását. Számos titkos, sötét ügyben is érdekeltek, de erről jobb nem tudni. Az Álomfelügyelet közvetlenül a Hetek alá tartozik, s csakis nekik köteles jelenteni, engedelmeskedni. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   álomgólemek (VP =30, I = 20 kör) – A Veszélyes Álomlények tantekercsében leírt álomlények sötét révülők termékei, általában szemétből, hulladékból építik őket, bűbájos erővel. Szolgának, harcosnak használják az álomgólemeket, s legtöbbször nincs is több eszük, csak annyi, hogy pusztítsanak. A bűbájt csupán rövid ideig (legfeljebb 1-2 óra) lehet fenntartani, azután az álomgólemek ártalmatlan darabjaikra esnek szét.[Gergő és a bűbájketrec]   álomhurrikán  (VP = 80, E, 2-20 körig) – Különösen heves, erős álmok generálják, legtöbbször véletlenül, de olykor bűbáj áll mögötte, s akkor irányítható. Az álomlélekben utazókat elsodorhatja, egész álomvilágokat zilálhat szét. Szerencsére igen ritka jelenség. Kizárólag magas szinten képzett varázstudók idézhetik meg (ha mesterséges jelenségről van szó). [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   álomittasság – Elsősorban révülőkre ható, igen súlyos betegség, melyből nagyon nehéz kigyógyulni. Némely révülő olyan álomvilágba utazik, ahol minden tökéletes, még az álmoknál is „álomszerűbb”, s annyira rászokik az ott tartózkodásra, hogy többé ki sem akar onnan jönni. Csakhogy ezek „beteg, rosszindulatú” álomvilágok, melyek csapdába ejtik hamis szépségükkel a révülőt, aki azon kapja magát, hogy már a rabjukká vált. Az álomittasságot időnként éberek is elkapják: saját álomvilágot teremtenek maguknak, ami akkor sem tűnik el a fejükből, mikor felébrednek, s így képtelenné válnak a Valóságban élni. Az álomittasságot semmilyen bűbáj nem gyógyítja, kivéve a kitartás és szeretet vegyüléke, s még az is csak hosszú idő után. [Gergő és az álomfogók, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   álompor – Általánosan ismert álomvilági anyag, ahogyan a Valóság sivatagaiban a homok, mivel az elfeledett álmok, s azok minden tartozéka álomporrá omlik szét. Az álompor folyamatosan szállingózik az egész Világfán, hiszen a Lombszinten pillanatonként tűnnek el álomvilágok, de szerencsére láthatatlan, így csak különleges bűbájjal érzékelhető. Tévedés, hogy az álompornak az éberekre nézve altató hatása volna: a közismert Álommanó tehát nem álomport szór a szemekbe esténként, hanem saját bűbájos őrleményét használja. [Gergő és a táltosviadal]   álomremete – Csupán regélik, hogy néhány akad belőlük a Törzsszinten, de létezésük nem bizonyított. Az Álomfelügyelet próbált már a nyomukba eredni, de mivel nem ártanak senkinek, a nyomozás sem volt komoly. Az álomremeték olyan révülők és éberek, akik azt szeretnék, ha a világ (mindkettő) tökéletesen üres volna. Ezért aztán elbujdokolnak, imádják a magányt, és kerülik mások társaságát. Ha egyáltalán léteznek! Mert eddig egyetlen, valóban szavahihető bűbájos sem találkozott álomremetével.   álomsurranó – Olyan révülőkre és álomlényekre használt kifejezés, akik különösen ügyes álomvándorok. Ilyenek pl. az álomvarangyok, a szenoik és az álomfogók.   álomtárgy – Minden olyan tárgy, mely a Valóságban nem létezik, tehát valamely álomvilágban született. Sokan azt hihetik, hogy az álomtárgyak értéktelenek, hiszen a Valóságban nem lehet őket megérinteni. A Révülők Világában azonban nagyon is sok olyan álomtárgyról van tudomásunk, amiért a gyűjtők, vagy egyéb kereskedők vagyonokat hajlandóak fizetni. Az álomtárgyaknak számos kategóriájuk létezik. A „közönséges álomtárgyak” általában értéktelenek és hamar álomporrá válnak, amint megfeledkeznek róluk. A „gyönyörűséges álomtárgyak” szépségük miatt már értékkel bírnak (pl. a Kristályrózsa, melyet 1453-ban álmodott meg egy portugál prémkereskedő kisfia). A „veszélyes álomtárgyak” feketepiaci értéke néha igen nagy. Ezek lehetnek egyszerűek, mint pl. egy harapós pénztárca, de rendkívül híresek is, mint pl. Szauron Gyűrűje. Az Álomfelügyelet külön osztálya foglalkozik az álomtárgy-csempészettel és fekete kereskedelemmel. Az álomvarangyok közül jó néhányan arra szakosodtak, hogy éberek álmaiból lopnak álomtárgyakat: ezek lehetnek akár születésnapi torták, ha a megrendelő (egy gazdag álomlény) bulit akar csapni, de néha a tolvajok egészen értékes holmikra is rábukkannak. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Álomtárgy-ipari Tanács – Az álomtárgyakat tervező, engedélyező, előállító és forgalmazó szakemberek szakipari egylete. Az éberek és révülők álmaiban felbukkanó tárgyak legtöbbje természetesen magának az álmodónak a „terméke”, az ilyeneknek semmi jelentősége sincs: csupán a különleges álomtárgyakat készítik iparosok! Ipari álomtárgyaknak számítanak az üzeneteket, sugallatokat hordozó álombéli tárgyak (pl. a beszélő szék, születésnapi köszöntőt éneklő jégszekrény, stb.). Ezeknél jelentősebbek a derengő, vagy átutazó álomajándékok (derengő: az álomban marad, onnan nem mozdítható, bár gyakran megjelenik újra és újra; átutazó: áthozható a Valóságba, vagy a Valóságból az álomba, akár többször is). Az álomtárgyakat általában az éberekkel foglalkozó révülő-szervezetek, valamint olyan révülők szoktak rendelni, akik más révülő társukat akarják megviccelni, felköszönteni, stb.. A Tanács további feladatai: álomtárgy-minőségellenőrzés, rontó álomtárgyak begyűjtése és álomporrá porlasztása. Éberálom iparcikkek tervezése, engedélyezése, gyártása és forgalmazása (ezek olyan valós varázstárgyak, melyek az éberekre hatnak, legtöbbször azok tudta nélkül – pl. rémálom-durrantó óra, nyálcsurrantó kispárna, stb.). Mivel az álomtárgyakkal való visszaélés ma is gyakori (gonosz célokra ijesztő, ártó álomtárgyakat készítenek, forgalmaznak elvetemült révülők), a Tanács különösen nagy hangsúlyt fektet az illegális álomtárgyak felderítésére. A Tanács jelenlegi elnöke Tuvudszivígybeveszevélnivi Zénó álomvarázsló, az Álomlények Jurtájának Bronz Horkantással kitűntetett tagja. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a táltosviadal]   Álomügyi Vámhatóság – A Kilenc Jurta Szövetségének egyetlen, teljesen hivatalos képviselete a Törzsszinten. Közvetlenül az Álomfelügyelet hatáskörébe tartozik, Böffeg sámán utasításait követi. Általában 10-20 magasan képzett révülő (vadászok, boszorkányok, garabonciások, sámánok és varázslók) teljesítenek szolgálatot a Törzsszinten. Munkájuk nagyon fontos, hiszen a Törzsszint az összekötő a Lomb-, és a Gyökérszint között, s ezért itt mindenki megfordul, aki bármerre is révül. Az Álomügyi Vámhatóság elsősorban lopott álmokra, tiltott álomtárgyakra, idegen álmokból elrabolt álomlényekre vadászik. Legtöbbször álomvarangyok kerülnek a kezük közé. Munkájukat jelentősen megkönnyíti a bűbájfürkészek állandó figyelése. Sejthető, hogy a Törzsszint egyik rejtett álomvilágában található az Álomügyi Vámhatóság irodája (bármi lehet: jurta, fellegvár vagy szerszámos sufni – még senki nem látta a beavatottakon kívül), bár annak helyét, sőt, a puszta létét is tagadják a Középső Világ Tűzkörében.   álomvakarcs – (l. közönséges álomlény)   álomvarangyok – Számos álomlény-kutató szerint a lidérc nemzetség egyik ága, mely rég külön utakra tért. Más tudók úgy vélik, hogy az álomvarangyok teljesen önálló fajt képeznek az álomlények között, s mindig is léteztek, mióta az éberek ijesztő álmokat szoktak látni. Tény, hogy az álomvarangyok az éberek rémálmaiban születnek, de ott csupán mellékszereplőkként bukkannak fel, ezért nem sorolhatóak a rémálomlények közé. Tudható róluk, hogy mindig párosával jönnek az álomvilágra, és szinte azonnal megpróbálnak elrévülni megálmodójuk álmából, hogy azután szabadon révüljenek a Világfán. Jellemüket, természetüket elsősorban az határozza meg, hogy milyen rémálomban születtek: mivel szorongás, félelem, sötétség az, ami először körülveszi őket, legtöbbször ők is a sötétséget, a bujkálást kedvelik és felettébb gyávák, sunyik. Az álomvarangyok a Révülők Világának csavargói, tolvajai, piti bűnözői. Könnyen felismerhetőek arról, hogy penészszürke bőrük alatt folyton sötét foltok, árnyak vándorolnak, amik egészen megszédíthetik azt, aki sokáig nézi őket. Mivel a tudók még mindig nem képesek megegyezni abban, hogy hova sorolják az álomvarangyokat, így a Tűzkörök hivatalaiban sem dőlt még el, hogy ki foglalkozzon velük. Egyelőre a Lidérccsíny Felügyelet és az Álomfelügyelet ügynökei egyaránt igyekeznek elfogni közülük a különösen veszedelmeseket. A dolgukat azonban rendkívül megnehezíti, hogy az álomvarangyok a születésük pillanatától fogva minden varázstudót megszégyenítő ügyességgel képesek bárhova révülni a Világfán. Talán ők az egyetlen olyan álomlények (az álomfogókon kívül), akik a maguk természetes bűbájos képességével bármikor, néhány pillanat alatt Ébredés Ajtaját tudnak nyitni, s bárki álmába besompolyogni. Kedvenc búvóhelyük a Gyökérszint. [Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   álomvarázsló – A varázslók egyik csoportja, mely a Valóságban már egyáltalán nem használja bűbájos képességeit, kizárólag az álomvilágok építése, rombolása érdekli őket. Éppen ezért néhány álomvarázsló már-már az álomfogókhoz hasonló ügyességgel képes alakítani az álomvilágokat – ha ezt jóra használják, nincs is baj, de ha rosszra… A Révülők Világában általában mindenhol gyanakvással tekintenek rájuk. [Gergő és a táltosviadal]   Árnyjurta – (l. Rontáselhárítók és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiuma)   árnymanó – A Skandináv országokban honos házi szörnyecske. Megrágja a villanyvezetékeket, polcok rúdját, de a csapda nem fogja meg, mivel pusztán „árny”, aki az álmokból szökött át a Valóságba. Csakis olyan családok otthonába szokott beköltözni, ahol mindenki révülő. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   átokoldó golyóstoll – Varázstárgy, mely minden bűbájbutikban kapható. Egyszerűbb átkokat old, ha az áldozatra ráírják vele a rontó nevét, születési helyét, és az átokhoz használt bűbájostor sorozatszáma. Nem túl népszerű varázstárgy, hiszen igen ritkán állnak rendelkezésre a fenti adatok. [Gergő és a bűbájketrec]   Átokverők Varázsköre – (TILTOTT CSOPORT) Rosszindulatú álomlények, révülő csavargók, erdei, hegyi, mocsári szörnyek és gonosz átokkal vert, értelemmel bíró tárgyak gyülevész bandái nevezik így magukat. Gyakorlatilag bárkit befogadnak, aki hajlandó éberek álmát, vagy egyedül révülő utazókat fosztogatni. Csupán jelentősebb zsákmány reményében szoktak összefogni. Egyetlen kivétel akadt eddig: a Keszekusz-összeesküvés idején részt vettek a Csodaszarvas elleni Nagy Hajtásban. Ekkor figyeltek meg közöttük néhány gonosz távolsági buszt, sőt, egy rendkívül értelmes vécécsészét is, aki feltehetőleg az Átokverők egyik vezetője. Csoportjaik, bandáik között nincs szoros kapcsolat. A bandafőnökök, kiskirályok gyakran háborúznak egymással, bár közös ellenségüknek az Álomfelügyeletet és a Heteket tartják. [Gergő és a bűbájketrec]   átpalánkoló-bűbáj (VP = 1, E, I = éberekre végleges, révülőkre 1 kör) – Elsősorban éberek ellen hatásos illúzió-varázslat, mely oly egyszerű, hogy egyetlen kézmozdulattal is létrehozható. Az áldozat a bűbáj hatására öt-tíz percen át mindent elhisz a varázstudónak, a kétely csupán lassan, órákkal később kezd felmerülni benne – vagy soha, ha a hazugság elég ügyes, az áldozat pedig elég ostoba volt. Alkalmazását az Álomfelügyelet tiltja. Révülőkre csak nagyon ritkán hat, s akkor is csupán néhány percig, majd az áldozat hirtelen rádöbben, hogy átverték. [Gergő és az álomfogók]   átpattintó-bűbáj (VP = 50, I = végleges) – Tárgy-transzportáció bűbájostorral vagy varázspálcával. Rendkívül bonyolult, nehezen megtanulható mozdulatsorra van szükség hozzá, ezért csak a kitartó révülők szokták megtanulni. Hatására kisebb tárgyak (kb. egy méter átmérőig) egyetlen pillanat alatt eredeti helyükről a bűbájos által kívánt helyre „pattannak”. E varázslatot szívesen alkalmazzák zsebtolvajok, akik így a tömegben észrevétlenül átbájolják saját zsebükbe az áldozat pénztárcáját, vagy ujjukra a gyűrűjét. Ezért szokták csen-csen-gyűrűs-bűbájként is emlegetni. Használatát a Hetek törvénye bünteti! Varázsige: titkos! [Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   átutazó álomajándék – Hasonló, mint a derengő álomajándék (l. ott), de finomabb kidolgozásának köszönhetően más álmokba, sőt, a Valóságba is átvihető. Utóbbi tulajdonsága teszi őt különösen veszélyessé, mivel pl. egy üvegtörő gyémántlégy mókás lehet az álmokban, de a Valóságban…!. Az Álomtárgy-ipari Tanács csak ritka, különleges esetekben szokta engedélyezni ilyen tárgyak gyártását, mégis számos akad belőlük a feketepiacon. [Gergő és az álomfogók, Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Balmaz Csörsz – Őstáltos, aki megírta a Ficaklidércek lélektana c. könyvet. Életéről rendkívül keveset tudunk, de feltételezhető, hogy a honfoglalás utáni, de Mátyás király előtti időkben élt, s valószínűleg bujdokolnia kellett a „boszorkányüldözők” elől. Mivel maga is mestere lett a rejtezésnek, így nem csoda, hogy a ficaklidérceket is kiválóan ismerte. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Banyatekergető – Ősi varázskönyv, mely a boszorkányok elleni rontásokat, ráolvasásokat, igéket gyűjti egybe. Egészen kicsi: az éber lányok emlékkönyveinek méretét idézi. Barna bőrborítás, réz csat, zörgő lapok, apró, fekete betűs írás. Nagyon vad, a boszorkányokat kifejezetten utálja. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Barboncás Döme – (l. Kende táltos)   Bardóczy Anikó, avagy Filéne (nevének jelentése: „szép nő”) – A budapesti wicca boszorkányok (l. ott) (az igaziak!) hatalmas papnője. Fél-tündér, Dóamna Zónélor tündérkirálynő leszármazottja. Gyönyörű, komoly, 40 év körüli asszony, Cseperke (l. ott) édesanyja. [Gergő és a táltosviadal]   bágyatagló-rontás (VP = 5, E = időtartama nő, I = 1 kör) – Kábító rontás, a szelíd fajtából. Néhány másodperc alatt hat, a páciens mintegy „belecsusszan” az eszméletvesztésbe. A rontás neve egyben a kimondandó varázsige. Hatása néhány perctől néhány óráig terjedhet, a bűbájos akaratától függően, de egyik révülő a másikat képes felébreszteni belőle, ha a megmentő az áldozat után révül az Álomvilágba. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   bányabörtön – Tündehon titkos tárnarendszere Egybetanya hegyei alatt. Valaha a tündérek rendszeresen révültek át a Valóságba, hogy gyerekeket és ifjakat raboljanak, és rabszolgaként dolgoztassák őket a bányabörtönökben. Az uralkodó tündérek ellen lázadó, vagy bűncselekményt elkövető tündérek szintén oda kerültek, s mivel a bányákban nincs napfény, ez a halálukat (l.: elhalványodás) jelentette. A bányabörtönökben természetesen nem közönséges érceket termeltek ki. A drágakövek, aranytellérek, varázskristályok és egyéb bűverejű kincsek voltak inkább a bányászok által keresett holmik. A bányabörtönöket véglegesen 2004 nyarán Illangó királynő záratta be, miután Farkas kiszabadította onnan az utolsó rabszolgákat is. [Gergő és a táltosviadal]   békacsók-bűbáj (VP = 2, I = 5 kör) – Varázspálcával és bűbájostorral egyaránt végrehajtható varázslat. A bűverő ragadós békanyálat lő az ellenfél szájára, ami büdös, gumiszerű péppé szilárdul, s néhány órán keresztül nem engedi beszélni az áldozatot. Varázsige: Békacsók! [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   bimbam-fikusz – Bűbájos növény. Megtévesztésig hasonló a Valóságban honos fikuszhoz, de enyhe varázserővel bír, melynek hatására halk kongással jelzi a pontos időt, ha rendszeresen locsolják. A Belindek és Csomorika Fű-árudában kapható. [Gergő és a táltosviadal]   bokorugró tündérek – A tündérek azon faja, akik valamilyen földi (nem repülő) állat jegyét hordják magukon (pl. patájuk, farkuk, agyaruk, stb. van). Ezek a jegyek olykor feltűnőek (pl. hatalmas szarvasagancs), vagy rejtettek (pl. úszóhártya a lábujjak között). A legendák szerint ősi átok eredménye a létük, mások azonban sokkal csúnyább magyarázatot fogadnak el. [Gergő és a táltosviadal]   Bokorványi Bábolna – Az Árnyjurta egykori fő-vajákosa. A „bábolna” jelentése: vénasszony, szláv eredetű. Ötven év körüli, vörös, tupírozott hajkoronája messziről rikít. Irdatlan méretű fenekét farmernadrágba igyekszik gyömöszöl. Hozzá rikítóan színes férfi ingeket hord. Katonai derékszíján különböző bőrtasakok, zacsik, táskák, dobozok, tokok lógnak. Lába fűzős bakkancsban. Vad, nagyszájú, betegeivel durva, de kiváló gyógyító. Mivel 2004 telén bebizonyosodott, hogy régóta segítséget nyújt az Árnyjurtában rejtező Lúdvércnek, az Álomfelügyelet letartóztatta. Jelenleg bűntetését tölti a Kilenc Jurta Szövetségének börtönében. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Borfi Ottokár – Éber, ötven év körüli budapesti lakos. Különleges ismertetőjele, hogy vak, fehér bottal, vagy vakvezető kutyával közlekedik, de időnként ébren is „látja” az Álomvilágot. Az éberek közül természetesen senki nem hisz neki (bolond vénembernek tartják), de előfordul, hogy megérzi, ha a közelében révülő, segítő szellem, vagy álomlény bukkan fel, s azt le is tudja írni, mintha látná. Kutyája Csámpás (l. ott). [Gergő és a táltosvadal]   Bors néni – A Törzsszint leghatalmas tündérhercegnője, Csallókapu polgármester-asszonya. Jelenleg a Puha Odu 302-es lakhandijában pihen, mivel az utóbbi években ereje megcsappant. Csupa szív és mosoly asszonyság, aki valaha egy emberöltőn át szabadságát töltötte a Valóságban, mint színésznő, így az éber gyerekek közül is sokan ismerik, szeretik. [Gergő és a táltosviadal]   Borzalag – Életkora meghatározhatatlan (titkolja). Ember, bár alkatra sokkal inkább egy kissé sánta, púpos törpére emlékeztet, de ezt mindig kikéri magának. Hódfarok néne szolgálója, dobhurcolója és társa immár 113 éve, 1889 óta, de ezen kívül számos biztonsági feladatot is ellát. Többek között ő volt a Bagoly-bükki-völgyben rendezett 2002-es Révülők Találkozójának bűbájvédelmi felelőse. A bűbájcsapdák elismert szaktekintéje. Sok révülő emlegeti úgy: a majdnem-, éppencsaknem-, kishíjánnem-táltos. Ennek oka, hogy gyermekkorában „elhívták”, vagyis az ős-táltosok felszólították, hogy legyen sámán (ez akkoriban még nem önkéntes alapon ment: akinek tehetsége volt hozzá, azt szinte erőszakkal sorozták be!). Borzalag el is kezdett mászni a Világfán (tehát belekezdett sámáni tanulmányaiba), de aztán túl veszélyesnek és terhesnek érezte ezt az életmódot, és visszakozott. Bűntetésből az ős-táltosok megállították a fejlődésben (ezért törpe), hogy soha ne feledje el szégyenét. Tanulmányai során Borzalag annyi varázserőt szívott magába, hogy élete több száz esztendőre nyúlt, s némi bűbájolásra is képessé vált, ezért Hódfarok néne maga mellé vette. [Gergő és az álomfogók, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal]   boszorkánytűz-bűbáj (VP = 1, I = 2 kör, de az üzenet évekig megmarad) – Távüzeneti varázslat, amit elsősorban oktatási intézményekben szokás használni, azok közül is ott, ahol boszorkány a főnök. Fájdalmas, groteszk módszer, mivel az üzenetet fogadó fejét hő nélküli boszorkánylángok lepik el, miközben a szavakat egyenesen a tudatába küldik, „beleégetik”. Így az üzenetet vevő még évekkel később is szó szerint fel tudják idézni. 1453-ban a liechtensteini boszorkánymesterek iskoláiban oktatásra is ezt használták, míg rá nem jöttek, hogy nagy adagban idegperzselődést okoz. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Botlik Dénes – Született 1964-ben, éber, okleveles cipőpucoló, Réti Boglárka férje, Botlik Zsófi (Büvellő) édesapja. Szakmájára igen büszke, a Nyugati pu. aluljáróban birtokolja három székből álló cipőpucoló standját. 2002-ig egyedül nevelte Zsófit, mivel felesége (Ködkergető Zsuzsanna) elhagyta egy hajtűgyárosért. Kissé szórakozott, csupa szív, de bátor férfi. Mindent a cipőkhöz hasonlít, a lábbelik szemszögéből látja a világot. Bár ízig-vérig éber, feleségéről, lányáról és nevelt fiáról tudja, hogy révülők. Maga is rendelkezik különleges képességgel: bárki cipőjére pillantva annak lelkébe lát. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   Botlik Zsófi (révülő neve 2004 nyaráig Farkas Húga, a Táltosviadal óta Büvellő) – Botlik Dénes és Ködkergető Zsuzsanna lánya. 1989-ben született, Budapesten. Segító állata: Settenke, az őrdenevér, akit Kende táltostól kapott. Révülő, de szakot még nem választott. Egy évig a Vajákosképzőbe járt, majd 2003-ban kérte áthelyezését a Rontáselhárítók és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiumába. Rendkívül csinos, hosszú, barna haját kibontva hordja, szeme színe lombzöld. A Büvellő nevet Kende táltostól kapta, annak végleges távozása előtt. (a „büvellő” jelentése: bűvös erőkkel játszó leány – eredetileg tündér név). Csak kevesen tudják, hogy arcán láthatatlan átokjegy (sebhely) van, amit a nagyanyjától örökölt, s ami kizárólag fekete boszorkánygyertya fényénél látszik. Az átokjegy eredetét l. a Ködkergető Zsuzsana címszónál. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal, Zsófi és a Boszorkány-pláza]   Böffeg sámán – Sámán, a Sámánok Jurtájának tagja, az Álomfelügyelet főnöke, Kende távozása óta a Hét Sárkányőr ideiglenes vezetője. 1998-ban elnyerte a Gyémánt Horkantás kitűntetést. Híres arról, hogy a Valóságba csak nagyon ritkán hajlandó átrévülni, s ott is viseli tollas-csontos-rojtos sámánruháját. Bár sokszor mókásan, kedvesen, sőt, gyermekded módon beszél és viselkedik, akik ismerik, jól tudják, hogy félelmetes varázstudó is képes lenni. [Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal]   bőr-bűbáj (I = amíg a bőrt viselik) – A különböző állatok bőrét viselni különböző bűbájos eredményekkel járhat, ha az állatot magad vadásztad, és utána a szellemvilágban bocsánatot kérsz a lelkétől. Ha béka bőrét viseled, csúszós leszel, nem kapnak el. Ha menyét bőrét viseled, szívós leszel. Ha patkány bőrét viseled, fürge leszel. (afrikai néphit)   Böszme – Álomfogó volt, míg élt. A hatalmas pocakkal, de iszonyú erővel és jó szívvel megáldott egykori álomfogó Hold Dühe törzsébe tartozott. Kiváló rémálomvadász hírében állt. A Keszekusz-összeesküvés idején segített megszökni Farkasnak a rabságból, ezért a Megbízó halálos átkot szórt rá. Emlékét Farkas kérésére egy totemoszlop őrzi abban az álomvilágban, ahol meghalt. [Gergő és a bűbájketrec]   búbos manó – Az aprónép egyik alig ismert, különösen randa és rosszindulatú népe. Rendkívül ritkán láthatóak, még a Világfán sincs saját országuk, feltehetően folyton vándorolnak, s csak akkor állnak össze néhány évre, mikor családot alapítanak – de még ez sem biztos. [Gergő és a bűbájketrec]   bukfenc-bűbáj (VP = 3, E = több körig tart, I = 2 kör) – Bűbájostorral és varázspálcával egyaránt végrehajtható bűvölés, mely az ellenfelet alaposan megbukfencezteti, akár akarja, akár nem. Hatása egy percnél soha nem tart tovább, s ugyanarra a célszemélyre aznap többé már nem mondható ki. Varázsige: Bukfencelj! [Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   bumerángfa magja – A bumerángfát az ausztrál sámánok hozták létre. Az ausztrál vadászok bumerángot készítettek a vadászathoz, de a Valóságban ezek a fegyverek csupán csekély varázserővel bírtak. A Gyökérszintre költözött (elhunyt) au. sámánok közül sokan a Rémálmok Birodalmának közelében telepedtek le, és gyakran kerültek összetűzésbe igen veszélyes rémálom-lényekkel. Ellenük hatásosabb bumerángra volt szükség, ezért bájolták életre a bumerángfát, ami mindig visszaröppen hozzájuk. A ráolvasott bűbáj olyan erős, hogy még a bumerángfa magja is visszatér ahhoz, aki mondjuk eldobja, elpöcköli. Kedvelt játéka a révülő gyerekeknek. Kapható a Belindek és Csomorika Fű-árudában, de elültetni a Valóságban szigorúan tilos. [Gergő és a táltosviadal]   bűbájbilincs v. bűbájbéklyó (VP = ezüst: 2, mézsárga: 4, acélkék: 8, méregzöld: 16, rubinvörös: 32, I = míg le nem oldják, CSAK EGYENLŐ, VAGY A BÁJOLÓNÁL KISEBB TUDÁSÚ RÉVÜLŐRE RAKHATÓ FEL) – Varázspálcával és bűbájostorral egyaránt megidézhető varázs, melynek hatására az áldozat végtagjaira mágikus kötelékek kerülnek. A varázstudó hatalmától függően lehet ezüst, mézsárga, acélkék, méregzöld és rubinvörös színű, s ez az erejét is jelzi. Amennyiben a bilincset alkalmazó varázstudó erősebb béklyót tudott teremteni, mint amilyen mágikus erővel áldozata bír, akkor letéphetetlen. Varázsige: Bűbéklyó! Leoldása: Rontás foga, csorbulj ki, bűbáj-béklyó oldódj ki! [Gergő és az álomfogók]   bűbájcsapdák (VP = 10-150; csapdától függ, E, H = 1-100 Életerő pontot vesz el, I = míg bele nem lépnek, vagy fel nem oldják) – Minden mágikus eredetű alkalmazás, mely alkalmas rá, hogy a célszemélyt (elsősorban ébereket, állatokat, de révülőket és álomlényeket szintén) elriasszon, megfogjon, vagy elpusztítson. Számtalan fajtájuk létezik a közönséges rémítő bűbájoktól a gyilkos erejű varázslatokig. Elsősorban bizonyos területek védelmét szokták biztosítani velük. Találkozhatunk illúziót keltő, védő, vagy támadó jellegű csapdákkal is. Egyik legismertebb fajtájta az iszony-rontás (l. ott), mely a Valóság temetőit védi: a legtöbb éber érzékeny rá, ezért érez bénító félelmet, ha éjjel temető közelében jár. A Kilenc Jurta Szövetségének jelenleg legelismertebb bűbájcsapda-szakértője Borzalag, a majdnem-táltos. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   bűbájfáklya és bűbájmécses (VP = 1, E = erősebb féne, v. hosszabb élettartama lesz, I = 30 kör-végleges) – Varázserővel átitatott, eredetileg közönséges fáklya v. mécses. Bűvereje által akár évszázadokig képes egyfolytában világítani, ami igen hasznos lehet kripták mélyén, vagy elfeledett kincseskamrákban. Sajnos az Álomtárgy Ipari-tanács az utóbbi 120 évben számos illegálisan bájolt, rossz minőségű bűbájfáklyát talál, melyek elárasztották a Valóságot és a Világfa világait is. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal[   bűbájfürkészek – Apró, rovarszerű álomlények, melyek a Világfa minden táján élnek: gyakorlatilag úgy lebegnek, kavarognak láthatatlanul a levegőben, mint a porszemek. Bűbájmaradékkal táplálkoznak, vagyis ahol bármilyen varázslat történt, vagy varázserő van jelen, ott hamarosan bűbájfürkészek jelennek meg. Bár szabad szemmel nem láthatóak, egy egyszerű varázsmondóka segítségével a révülők mégis megpillanthatják őket néhány percre. Ez azért fontos, mert a bűbájfürkészek színt váltanak, attól függően, hogy milyen bűbájmaradékot esznek éppen. Ha jó szándékú varázslat maradékát csipegetik, akkor színük ibolya fehér, ha rosszat, akkor hupi lila a hátuk, de mindkettőtől egyformán híznak. Az Álomfelügyelet folyamatosan figyeli a színüket, mert így nyomára bukkanhatnak a gonosz varázslatoknak és varázstudóknak. [Gergő és a bűbájketrec]   bűbájistráng v. bűbájhám (VP = 5, I = míg le nem oldják) – Tiltott, úsi varázstudomány, melyet valaha a rontó boszorkányok találtak fel és alkalmaztak, különösen a „Sötét Középkornak” nevezett időszakban. A boszorkány gonosz bűverejével megidézett egy lószerszámot, amit az áldozat (leginkább éber, mivel a révülők ki tudják védeni) nyakába dob. A hám nyomban a helyére illeszkedik, vagyis az áldozat fejére, szájába, nyakába nyomakodik, és engedelmes hátassá teszi. Hatása mindaddig tart, míg le nem oldják róla a rontást. Különösen rosszindulatú, megalázó varázstudomány. Oldása: Rontás foga, csorbulj ki, bűbáj-béklyó oldódj ki, kétlábúnak négylábúként nem kell tovább szolgálni! [Gergő és az álomfogók]   bűbájketrec (VP = mérettől függő: 1 m oldalú ketrec 1 VP, E = méret növelhető több VP-vel, H = érintése 1 ÉP-t von le, I = míg szét nem bájolják) – Varázspálcával és bűbájostorral egyaránt megidézhető, a varázstudó erejétől függően tartós és ellenálló csapda-varázslat. A szükséges ige: Bűbájketrec, bűbájlakat, szorulj belé, rémes alak! A bűbájoló dönt arról, mekkora ketrec jelenjen meg, bár az igazán méretes példányokhoz, vagy különleges formájúhoz komoly mágikus tudás szükséges. A ketrec „fémrúdjai” kéken derengenek, és bénító, rettenetes fájdalmat okoznak annak, aki akár kívülről, akár belülről megérinti őket. Az Álomtárgy Ipari-tanács mostanság forgalomba hozott kisebb, háztartási darabokat, melyek a masinalidércek, koboldok, valamint átokverte tárgyak tárolására szolgálnak, míg az Álomfelügyelet el nem szállítja azokat. A bűbájketrecek igen tartósak, gyakorlatilag elpusztíthatatlanok, kitörni belőlük kevesen képesek. Tömeges alkalmazásukra (illegálisan) a Keszekusz-felkelés (l. ott) alatt került sor, midőn a renegát álomfogók (l. ott) rémálomlényeket (l. ott) zártak beléjük. [Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal]   bűbájostor – Az ostor, avagy régies nevén ustor az ősi, lovas-pásztor népek által kedvelt szerszám, amit a nyáj, csorda, ménes terelésénél használtak. Kifejezetten magyar  változata a karikás ostor, ami világszerte híressé vált csikósaink durragtató-kedvének köszönhetően, bár annak nem volt bűvereje. Hajdanán a Luca-napi alakoskodók, vagyis a rossz szellemeket, boszorkányokat és a telet elűző busók is használtak ostort; annak már volt némi bűvereje. A sámánok bűbájostora kifejezetten varázsszerszám. A nyugati varázslók és mágusok varázspálcát használnak a bűbájhoz, s lehet vitázni róla (szoktak is), hogy melyik a jobb. A révülők, sámánok és táltosok azonban bűbájostorral irányítják varázslataikat. Valaha a sámánok fontos feladatai közé tartozott ugyanis, hogy segítsék a vadászokat. Ezt úgy tették, hogy hajtás előtt elrévültek a Világfa azon szintjére, ahol a keresett állat lelke lakott, és megkérték őt, hogy a törzs életbenmaradása érdekében árulja el, másnap a teste merre kóborol majd a Valóságban. Révülés közben szintén jól jött a bűbájostor, mert a sámánra gyakran támadtak gonosz állatszellemek, vagy olyan rondaságok, amik állatalakot öltöttek. A bűbájostor nyele erős, egyenes gallyból készül, amit nem kell lehántolni, viszont véshetnek bele védő és erősítő rovásjeleket. Mérete 20-30 cm. A szíj barna, fekete, sárga bőrből készülhet, szintén 20-30 cm hosszú. Lehet egyetlen szálból, de akár két-három bőrt is összefonhatnak. A lényeg a szíj csomóiban van! Minél alacsonyabb rendű a révülő, annál kevesebb csomó kerülhet az ostor bőrszíjára. Fontos, hogy bűvös (mesés) számú csomó legyen (3-5-7-9-12). Minden más csomószám „rossz” erőt gyűjt az ostorba: a sötét varázstudók, rontó boszorkányok szoktak pl. 10 csomós ostort használni – csakhogy ezek a szerszámok gyakorta fordulnak gazdáik ellen! Az igazán hatásos bűbájostorra magasabb rendű sámán, garabonc, vagy táltos rovásjele is felkerül. [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   Bűbájpárnák és Pizsamák Boszorkány-varrodája – Nevében a lényege: kiöregedett, nyugállományba vonul boszorkányok alapították a varrodát, hogy némileg kiegészítsék szerényke nyugdíjukat. Az általuk készített álomtárgyakat (l. ott) az Álomtárgy Ipari-tanács ellenőrzi, nehogy rossz rontás kerüljön beléjük. Rendelésre dolgoznak, párnáik, pizsamáik, hálósipkáik és köntöseik rendkívül keresettek és drágák. [Gergő és a bűbájketrec]   bűbájpoggyász-kar – Bűbájos utazóeszközökön, pl. a Felhőgomoly-járaton (l. ott) rendszeresített, modern, mágikus eszköz: meghúzva a plafonra bájolja a poggyászt. [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   bűbájvadászok – Az Álomfelügyelet (l. ott) ügynökeinek hivatalos elnevezése. Igen keveset lehet róluk tudni, nevük általában szigorúan titkos. Feladatuk, hogy megakadályozzák a Tetejetlen Fán a révülő-bűnözést. Főnökük Böffeg sámán (l. ott). [Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu, Gergő és a táltosviadal]   bürökcsapás-rontás (VP = 6, E, H = csapásonként 3 ÉP, I = 2 kör) – Erős varázslat, ami tucatnyi barna gallyat, ágat idéz meg, melyek fütyülve csapnak le az áldozatra, mérgező tüskékkel szurkálva meg azt. A méreg erős fejfájást, rövid ideig tartó eszméletvesztést okoz. Varázsige: Bürükkölj! [Zsófi és az elnévtelenedett falu]   bűvháló-varázs (VP = 3, I = 20 kör) – Bűverejű háló vetésére alkalmas, kizárólag bűbájostorral végrehajtható varázslat. A bűvháló anyaga azonos a bűbájketrec (l. ott) anyagával, bár sokkal légiesebb, vékonyabb. Ereje a megidézőjétől függ, de már a leggyengébb révülő is képes elfogni vele ébereket, eleven állatokat és kisebb álomlényeket. Idézésekor fényes villám csap ki a bűbájostor szájából, majd a levegőben hálóvá bomlik szét, és ráterül az áldozatra, körbefonva és leszorítva azt. Hatása oldásig tart, de egy óra múlva magától is elpárolog. Varázsige: Bűvháló bogozódj! [Gergő és a bűbájketrec]   cikkcakk lidércek – Álomlények, akik a varázstudók Világfán található városainak forgalomirányítói. Azon kevés lidércek közé tartoznak, akik tisztes munkát végeznek és erre fenemód büszkék is. [Gergő és a bűbájketrec]   Cukorfalat – Apollónia (l. ott) palotapincsije, aki igen hangos, éles hangú és pimasz. Boldogságos életét éli gazdája mellett Kóspallag közelében, az erdészházban, a vadon állatainak gyakori bosszúságára. [Gergő és az álomfogók]   csalános copf-bűbáj (VP = 1, H = 1 ÉP, I = 24 óra) – Csalafinta, egyszerű bűbáj, kifejezetten lányoknak, akik már unják, hogy az idétlen fiúk úgy „udvarolnak”, hogy megrángatják a copfjukat. Az ilyen bűbájjal kezelt frizura 24 órán át égető, csípős kellemetlenséget okoz mindenkinek, aki megérinti. [Gergő és a bűbájketrec]   Csallókapu – A Csillanó Csermely belső ajtaján át elérhető tündérvároska, melyet egykor azért alapítottak, hogy átutazó hely legyen a Valóság és Tündehon között. Itt csak azok élnek, akik a Valóságba átutazó, vagy onnan érkező tündéreket szolgálják ki – illetve amíg a tündérek el nem rejteztek, ez így volt. Ma már azonban – évezredek óta – folyamatosan pusztuló város, mivel a legtöbb suttyanó-kapu (l. ott) beomlott, használhatatlan, s csak néhány működik. Így Csallókapu jelenleg csupán Tündehon elszórt világai között teremt összeköttetést. (Természetesen sejthető, hogy bizonyos suttyanó-kapukat olykor szoktak a Valóságba irányuló, illegális utazásokra használni.) A várostól nem messze emelkednek a Hótető csodálatos hegyláncai. [Gergő és a táltosviadal]   Csámpás – Borfi Ottokár (l. ott) vakvezető kutyája, megtermett és igen értelmes német juhász. Bár maga Ottokár sem tud róla, de Csámpás egyben a totemállata is, ami rendkívül ritka, hiszen ezek szerint Csámpás egyszerre van jelen a Valóságban és az Álomvilágban. Erre csak nagyon kevés segítő szellem képes, elsajátítani nem lehet, születni kell rá. [Gergő és a táltosviadal]   csen-csen-gyűrűs-bűbáj – (l. átpattintó-bűbáj)   csendharang-varázs (VP = 7, E = tovább tart, I = 4 kör) – Bűbájostorral vagy varázspálcával végrehajtható varázs. A bűbájszavak kimondása után a révülő önmaga, barátai, vagy mások köré „csendharangot” bájolhat, ami alól egyetlen pisszenés sem hallatszik ki. Alkalmas titkos beszélgetések lefolytatására, bántó horkolás esetén, vagy akkor, ha valakit meg akarunk akadályozni abban, hogy kiabáljon velünk. Varázsige: Zaj, csitulj! Hang, térülj! [Gergő és a bűbájketrec, Zsófi és az elnévtelenedett falu]   Cseperke (családneve: Bardóczy) – Fél-éber, fél-tündér wicca boszorkány (l. ott). 17 éves, csinos, nagyon szép, hollófekete hajú, halk szavú, zöld szemű, látszólag félénk, titkon nagy tudású boszi. A budapesti (valódi!) wiccák papnőjének lánya. Büvellővel 2004 nyarán találkozott össze, azóta barátnők, bár ritkán találkoznak. [Gergő és a táltosviadal]   Cserdítő Csanád – Garabonciás, a